De ez segít majd, doktor?
Amikor betegek vagyunk, a lehető legjobb kezelést akarjuk választani. De honnan tudhatjuk, hogy egy kezelés hatásos-e? A randomizált klinikai tesztek a leginkább alkalmasak annak tesztelésére, hogy egy adott kezelés hatékony-e, jobb-e a többi kezelésnél, vagy esetleg annál, ha nem kérünk kezelést.
Recept az új kezelések tesztelésére
1. Végy egy csoport beteg embert.
2. Kezeld felüket az új, tesztelés alatt álló kezeléssel.
3. Kezeld a másik felüket a sztenderd kezeléssel (vagy ha nincs sztenderd kezelés, akkor placebóval).
4. Véletlenszerűen döntsd el, hogy ki kapja az új kezelést, és ki a sztenderd kezelést – ezt nevezik randomizált, azaz véletlenszerű felosztásnak.
5. Hasonlítsd össze, csoportonként hány betegnek javult az állapota, hánynál észlelhető káros mellékhatás, így láthatod, melyik kezelés a jobb.
Miért nem dönthetik el a randomizált klinikai vizsgálat résztvevői, hogy melyik kezelést válasszák?
Ha az új kezelést kapók és a sztenderd vagy placebó-kezelést kapók csoportja különböző, nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott kezelés jobb vagy rosszabb-e. Hogy miért? Mert elképzelhető, hogy az eredmény pusztán a csoportok közötti előzetes különbségek következménye. A hasonló csoportok összeállításának legjobb módja, hogy például pénzfeldobással, sorshúzással vagy egy számítógépes program segítségével, véletlenszerűen döntik el, hogy ki melyik kezelést kapja.
Természetesen az sem kívánatos, hogy egyesek úgy gondolják, „Én a legjobb kezelést kaptam”, vagy „A legrosszabb kezelést kaptam”, mivel ez valójában hatással lehet arra, hogy javul-e az állapotuk vagy sem. Éppen ezért a résztvevők nem tudhatják, ki milyen kezelést kap – ezt nevezik „álcázásnak”. A legjobb, ha a kutatást végzők sem tudják, hogy ki milyen kezelést kap (ez az ápolók, felmérést végzők és kutatók „megvakítását” jelenti), mivel ez magukat az eredményeket is befolyásolhatja!
Ne feledje: nem tudhatja biztosan, hogy melyik kezelés a legjobb, mindaddig, amíg meg nem kapja a randomizált klinikai vizsgálatok eredményeit – a vizsgálatokat azért végzik, hogy eloszlassák a bizonytalanságot arra vonatkozóan, valójában melyik kezelés a jobb. A döntéshez legtöbbször több vizsgálat is szükséges!
Valószínűleg nem lesz lehetősége arra, hogy saját vizsgálatot folytasson, de könnyen előfordulhat, hogy felkérik, páciensként vegyen részt egy vizsgálatban. Mielőtt ebbe beleegyezne, fontos megértenie, hogyan működnek a randomizált klinikai vizsgálatok, tisztában kell lennie annak a vizsgálatnak a felépítésével és céljával, amelyre résztvevőként felkérték, illetve a lehetséges hatásokkal és mellékhatásokkal is.
Az ECRAN célja, hogy megismertesse a klinikai vizsgálatokat, és elmondjon mindent ebben a fontos klinikai vizsgálati folyamatban való részvétellel kapcsolatban.
